Mikor lehúnyod szemed s lelked az
álom csillámló ösvényén halad túl a vágyakon:
leküzdesz minden földi béklyót
s pillangó-könnyű álomszárnyakon
lebbensz át a lét-nemlét határon.
Akkor nem köt többé az anyag súlyos nyűge
és egy szempillantás alatt keresztülszáguldsz
galaxis-távokon a távoli múltba s jövőbe,
és átlátsz minden okon-okozaton
az Atya jobbján derűsen ülve -
mindenttudón szemlélve kínt s a szenvedést,
boldogságot, szerelmet, gyönyört,
fájdalmat és megvetést.
Mikor már mindenen túl vagy,
mit tapasztalni lehet,
és nyugtalan gondolat-formáid
atomvilannás-sebességgel
szóródnak szét a távoli űrbe,
és mint boldogságcsillag
százezer évet egyetlen másodpercbe gyűjtve
milliárd fénylő szikraként
a Végtelennel egyesülve
vegyülsz el az azúrkék égbolt alatt,
Akkor lehetsz az, ki titkon mindig is akartál:
Igazi Tenmagad.
(sire-lancelot)
Utolsó kommentek