Ma este be kellett mennem a Westendbe egy gyors üzleti ügyet lerendezni. Tényleg gyors volt, nem kellett több, mint tíz perc, és már végeztem is.

A "megbeszélés" a külső parkoló második szintjén zajlott, így utána besétáltam az épületbe, hogy kifizessem a jegyemet. Behelyeztem a kártyát az automatába és elkezdtem bedobálni az aprót. Kétszázhúsz forintnál tartottam, amikor megállt a kezem. Már csak harminc forint kellett volna, és ez a mennyiség két darab fém huszas formájában már a kezemben lapult, de mégsem dobtam be az érméket. Hirtelen ötlettől vezérelve megnyomtam a törlés gombot. Ha már így is, úgy is fizetnem kell, még tíz perc bőven belefér...

Elindultam az épület belseje felé a T-mobile üzlete mellett. Amikor odaértem az OTP bejáratához hangos nevetés szakadt ki belőlem. Ezért kellett idejönnöm! Ez volt az a kósza megérzés, ami miatt törölnöm kellett a fizetést! Többen furcsán bámultak rám, ahogy elhaladtak mellettem, de kit érdekel? Szereztem magamnak megint egy jó estét. 

Végülis mi mást árulhatnának egy bankban, ha nem épp ATM-et???...

De remélem, aki akart venni ATM-et, még karácsony előtt, időben megvette, és nem járt úgy, mint Arnold Schwarzenegger a "Hull a pelyhes" c. filmben Turboman-nel: